Panelszervíz
Nyílászárók cseréje, javítása

A panellakások nyílászárói már nagyon elöregedtek az évek során, hiszen 30-40 évesek. A rendszeresen karbantartott, festett ablakok és ajtók faanyaga is elérett, repedezett, tökéletlenül zárnak, vetemedettek. Az elhanyagoltakról pedig jobb nem is beszélni. Egyes ablakok szinte életveszélyesek. Tisztántartásuk munkaigényes és esztétikailag is kifogásolhatók. Természetesen a legnagyobb hibájuk a rossz hő- és hangszigetelés. Tapasztaltam, hogy ahol kicserélték az ablakokat sokkal melegebb és forgalmas helyen, csendesebb lett a lakás. Az ajtók kicserélése is időszerű, hiszen ezek sem illenek egy modern lakásba, nem beszélve a tokozat alatt megbúvó "lakótársakról".
Természetesen nem olcsó mulatság mindent lecserélni, ezért javítással is foglalkozunk, amivel még ideig-óráig elodázhatjuk a nagyobb kiadást.
Miskolci Lakásszervíz
06 - 70 - 429 - 4581
Páralecsapódás hőszigetelő üvegen
A hideg idő beálltával évről évre felmerülő probléma, hogy a hőszigetelő üvegezésű ablakok üvegezésén páralecsapódás keletkezik. Ez sokszor reklamáció forrása lehet, okot adhat az áru értékének jogtalan ki nem fizetésére is.
A régi, rossz légzárású ablakokkal felszerelt lakásokban kisebb a páralecsapódás veszélye, mert ott a nagy légcsere miatt nem emelkedik meg a páratartalom. Igaz, ennek nagy ára van, a fűtési költségeken lehet ezt érezni.
Ahogy az ipar elkezdte a jó légzárást nyújtó ablakokat gyártani, elkezdődtek a párásodással, penészesedéssel kapcsolatos reklamációk is. A páralecsapódások a hideg felületeken, az ún. hőhidakon történnek, legyen az üveg, panel sarokcsatlakozás, vagy szigeteletlen monolit vasbeton áthidaló.
A faablak kerete normál 68 mm vastagság esetén fenyő alapanyagból kb. 1,4 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű, így ezen csak igen magas belső páratartalom esetén fordul elő páralecsapódás, de egyes régebbi, 2-3 kamrás műanyag profilokettől rosszabb hőszigeteléssel rendelkeznek, ott még a profilon is lehet páralecsapódás.
A jelenség fizikai törvényszerűségeken alapul, adott külső és belső hőmérséklet, belső relatív páratartalom és üveg hőszigetelési érték mellett törvényszerűen keletkezik páralecsapódás. Teljes egészében el nem kerülhető, legfeljebb gyakorisága csökkenthető. Le kell azt is szögezni, hogy a párásodás jogos reklamációs oknak nem tekinthető, már amennyiben a megrendelt üveggel szállítottuk az ablakot, és nem egy gyengébb hőszigetelésűvel. Bebizonyítani a felhasználónak, hogy az ablak a megrendelésnek megfelelő, és a párásodás nem képezi reklamáció tárgyát azonban nem egyszerű.

A párásodás oka

A fizikai törvényszerűségek alapján mondhatjuk, hogy a levegő a hőmérsékletétől függő mennyiségű vízgőzt tartalmazhat gőz (pára) formájában. Ha a levegő az adott hőmérsékletének megfelelő maximális vízgőzmennyiséget tartalmazza, akkor telített állapot áll elő, ez a 100%-os relatív páratartalom, ekkor páralecsapódás történik.
Pl. a 20 °C-os levegő 8,65 g/m3 vízgőzt tartalmazva 50% relatív páratartalmú, ha ezt lehűtjük 9,3 °C-ra, akkor ugyanezzel a 8,65 g/m3 páratartalommal elérjük a telített, 100 %-os relatív páratartalmat, páralecsapódás keletkezik. (A 20 °C-os levegő 17,3 g/m3 vízgőzttartalmazhat, azzal 100%-os a relatív nedvességtartalma.)
Az ablak belső felületén, akár a kereten, akár az üvegezésen, a leghidegebb pontokon indul el a páralecsapódás, annak környezetében ugyanis a levegő messze a belső szobahőmérséklet, pl. 20 °C alatt van, tehát ott a fentiek alapján a relatív páratartalom is megnőtt. A leggyakoribb párásodási hely "U" alakban, a hőszigetelő üveg alsó éle mentén van, ugyanis ott a jó hővezető képességű távtartó miatt az él hőmérséklete alacsonyabb, mint egyébként a tábla közepén, ill. az alsó élen az üvegléc felett a szellőzés, légmozgás is gyenge.
Pl. külső -10 °C-os hőmérséklet esetén a gáztöltésű, lágybevonatos üveg (Ug=1,1 W/m2K) belső alsó élének látszó felülete az üvegbeszorító léc mellett a normál távtartó miatt 7 °C-ra lehűl, az előbbi 8,65 g/m3 vízgőztartalmú üvegünk az alsó élen már régen (már 9,3 °C-tól kezdődően) le is párásodott, holott az üvegtábla a közepén még 15,5 °C-os, tehát ott még nem párásodik.
Az üveggyártók már kifejlesztették a normál alumínium távtartóknál rosszabb hővezetésű műanyag, ill. nemesacél távtartókat, amelyekkel a kerületi rész nem hűl le a távtartó jó hővezetése miatt, ezek a megoldások azonban még nem terjedtek el, ill. egyelőre drágábbak. A fenti Ug=1,1 W/m2K hőszigetelő üveg éle műanyag távtartóval már csak 10,3 °C-ra hűl le -10 °C külső hőmérséklet esetén.
Nem elég tehát csupán az üveg "U" értéke alapján kombinálni, az üveg éle jóval hidegebb télen, mint a tábla közepe. Ha már az üvegtábla közepén is párásodás lép fel, akkor már nagy a baj. Vagy az üveg nem elég jó hőszigetelésű (nem a megrendelésnek megfelelő), vagy a belső térben igen magas a páratartalom. Természetesen az alacsonyabb "U" értékkel rendelkező üvegbelső felülete azonos külső hőmérséklet esetén magasabb, mint a gyengébb hőszigetelésűé. A belső tér magas páratartalma növeli a páralecsapódás gyakoriságát.
Intenzív páraképződést és ezzel a relatív páratartalom növekedését okozza pl. a konyhában a főzés, a lakásban a ruhaszárítás, fürdőszobában a zuhanyozás, fürdés, de pl. zárt hálószobában a bent alvó emberek kilégzése is igen jelentős. Önmagában a virágok, növények nem jelentenek nagy párakibocsátást, de a sok virág, az öntözés miatt, esetleg a növényháznak használt télikert már jelentős párakibocsátó lehet. Külön cikket érdemelne, hogy pl. az építkezés során milyen nedvességhatások érik a ki nem száradt falazatból, aljzatból az idejekorán beépítettablakot, ahol még a legjobb hőszigetelésű üvegezésen is csurog a pára, görbülnek az alkatrészek, bedagadnak a szárnyak.

A párásodás megelőzése

Természetesen, mint ablakgyártók a szerkezetet a legjobb tudásunk szerint készítjük el. A kívánt hőszigetelésű üveget építjük be. Manapság az 1,4 W/m2K hőszigetelésű lágybevonatos, vagy az 1,1 W/m2K hőszigetelésű lágybevonatos és nemesgáz töltésű egykamrás hőszigetelő üvegek általánosak. Ettől rosszabbakat, pl. a normál 4-16-4 mm rétegfelépítésű cca. 2,8 W/m2K hőszigetelésű üveget, nem ajánlatos beépíteni, azok télen gyakran párásodnak.
Nagy felelőssége van az ablakgyártónak abban is, hogy a termékekhez adjon beépítési, használati, kezelési, karbantartási útmutatót, ahol leírja a felhasználó számára, hogy hogyan kell elkerülni a párásodást. Lehetőleg az ablakok az épület kiszárított állapotában kerüljenek beépítésre. Főleg az első fűtési szezonban intenzív fűtéssel, szellőztetéssel kell a még mindig nagy páratartalmat csökkenteni.
Az ablakok alatti fűtőtestek később a levegő mozgása miatt csökkentik a párásodás veszélyét. Az épület használata során a nagy páraképződést jelentő helyiségekben szellőztetésről kell gondoskodni, a konyhában, fürdőben ajánlatos gépi elszívással, máshol elegendő lehet egy-két bukószárny résszellőztetővel, vagy napi 2-3-szori rövid kereszthuzat. A jövő a hőcserélővel felszerelt gépi szellőzésé, de erre ma még csekély igény mutatkozik.

A párásodás megszüntetése

Egy meglévő épületnél ki kell deríteni, a fentiek közül mi lehet a párásodás oka, ez után tudunk tanácsot adni a felhasználónak a párásodás megelőzéséhez, ill. így tudjuk megvédeni egy esetleges reklamáció esetén a termékünket.
Egy hőmérő és egy relatív páratartalom-mérő segítségével néhány perc után tudhatjuk, hogy milyen a külső és a belső hőmérséklet, a belső relatív páratartalom. Ha a beépített üveg "U"-értékét tudjuk, az ábrán szereplő cseppenésipont-diagramból leolvashatjuk, mikor kezdődik el a párásodás, milyen belső páratartalom esetén, milyen külső és belső hőmérsékletnél várható a páralecsapódás.
Minden bizonnyal a magas belső páratartalom a lecsapódás oka, ezt fűtéssel, szellőztetéssel, vagy a gőzképződés csökkentésével lehet megszüntetni. Az üveg utólagos garanciális cseréje csak akkor kerülhet szóba, ha az nem a megrendelésnek megfelelő volt, egyébként a jobb hőszigetelésű üveg utólagos beépítése csak a költségek megfizetése esetén indokolt.

Függönykarnis felszerelés